A 84 éves kutatónő néhány éve a New Scientist című tudományos folyóiratnak beszélt több évtizeddel ezelőtti kutatásairól, amelyek elvezettek az Artemisinin nevű szer megalkotásához. Ez a hatóanyag forradalmasította a malária gyógyítását, és mai napig ez a leghatékonyabb szer a trópusi betegség ellen.
Az Artemisinin születésének történetét azonban sokáig homály fedte, és csak néhány éve, 2011-ben vált széles körben ismertté, hogy Juju Tu (Tu Ju-ju) és kollégái alkották meg. A kínai kutató még abban az évben megkapta a Nobel-díj előszobájaként emlegetett Lasker-díjat.
Tu az 1960-as, 1970-es években, a kínai kulturális forradalom csúcspontján végezte úttörő munkáját, akkor, amikor a kommunista rendszer üldözte a tudósokat és más értelmiségieket, és vidékre küldte őket "átnevelésre". Tudományos publikációk nem jelenhettek meg.
Az ideológiát azonban felülírták a politikai szükségszerűségek: a Kínai Népköztársaság kevés szövetségeseinek egyike, Észak-Vietnam háborúban állt Dél-Vietnammal és annak pártfogójával, az Egyesült Államokkal, a régióban pedig pusztított a malária. Akkoriban a klorokin volt a betegség elleni első számú gyógyszer, a malária kórokozója azonban ellenállóvá vált vele szemben. A vietnamiak több katonát veszítettek a malária, mint az amerikai golyók miatt.
Mao Ce-tung kínai vezető ezért elrendelte egy titkos kutatás létrehozását. A projekt egyszerűen az 523-as számot viselte, létrejötte dátuma, 1967. május 23. után. Néhány év alatt tudósok százai szintetikus összetevők ezreit vizsgálták meg, és tudvalévő volt, hogy az amerikaiak is hasonló programon dolgoznak. A szintetikus szerek azonban hatástalannak bizonyultak, ezért a kínai kormány a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó pekingi akadémiához fordult segítségért, és kérte, hogy a testület jelöljön ki egy tudóst, aki a gyógynövények között keresi a betegség ellenszerét.
Az akadémia Tút választotta. A karrierje közepén tartó nő járatos volt a keleti és a nyugati orvoslásban is, és tudta, hogy nem lesz könnyű dolga. "Mire én elkezdtem a kutatást, már több mint 240 ezer összetevőt vizsgáltak meg az Egyesült Államokban és Kínában - eredmény nélkül" - mondta 2011-ben a New Scientist újságírójának.
Nem sokkal az után, hogy csatlakozott az 523-as projekthez, Tút délre, a malária sújtotta Hajnan tartományba küldték, hogy közelről tanulmányozza a járványt. Az asszony férjét már korábban vidékre száműzték, így a nőnek az államra kellett bíznia négyéves lányát. Fél év múlva, amikor visszatért, a gyermek nem ismerte meg őt, és elbújt előle. Tu azonban nem bánta meg, hogy hátrahagyta lányát. "A munka volt az első" - mondta. Hajnani tartózkodása mély benyomást tett rá. "Sok gyereket láttam a malária végstádiumában. Azok a gyerekek nem sokkal később már halottak voltak" - elevenítette fel.
Három segítőjével Tu a hagyományos kínai orvoslás több mint kétezer receptjét nézte át az akadémia könyvtárában, majd 380 féle gyógynövénykivonatot teszteltek egereken. Közülük a Kínában rendkívül elterjedt egynyári üröm (artemisia annua) valóban csökkentette a maláriaparaziták számát a vérben. A recept, amelyben rátaláltak, a váltóláz elleni főzet elkészítéséről szólt, és 1600 éves volt.
Némileg átalakítva majmokon és egereken is hatásosnak bizonyult, és úgy tűnt, sikerült gyógyítani a gyógyszer-rezisztens maláriát. Embereken azonban még nem tesztelték, de amikor arra került a sor, azt is siker koronázta.
A kutató olyan munkásokon vizsgálta a gyógyszert, akik az erdőben kapták el a betegséget. Harminc órán belül a lázuk csökkent, a paraziták eltűntek a vérükből.
Tu munkájának eredményei 1977-ig nem kerültek napvilágra, és a kulturális forradalom alkonya után is csak névtelenül. Az egalitárius kínai társadalomban ugyanis az egyén nem kerülhetett előtérbe.
Az Artemisinin felfedezésére a kínaiak ugyanakkor rendkívül büszkék. A szer manapság évente több tízmillió emberen segít, és még mindig kínai, valamint vietnami és kelet-afrikai ürömből készítik.
Kihívást jelent viszont, hogy néhány éve Kambodzsában megjelent a malária egy Artemisininnel szemben ellenálló válfaja. A gyógyszer még mindig jó ellene, de lassabban hat: a megszokott két nap helyett négy nap alatt.